A magyar közigazgatás tragikus sorsú, tatai születésű tudósára Magyary Zoltánra (1888.06.10-1945.03.24 Héreg) emlékeztek halála évfordulóján, Héregen, a tiszteletére régebben állított kopjafánál. Nevéhez fűződik többek közt a Tatai Mintajárás megalkotása, Tata és Tóváros egyesítése (1938). Egyik legismertebb műve Kiss Istvánnal együtt írt Közigazgatás és az emberek.

2026. március 24-én Héregen tartották meg a Magyary Emlékkonferenciát a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében, Héreg Önkormányzatának együttműködésével. A rendezvény középpontjában Magyary Zoltán és felesége, Techert Margit emlékének felidézése állt.
 
Az idei konferencia különleges hangsúlyt kapott, hiszen Héreg fennállásának 700. évfordulóját ünnepli. A jubileum méltó keretet adott az eseménynek, mely egyszerre szólt a hagyományok tiszteletéről és a jövő iránti felelősségről.

A program Magyary Zoltán kopjafájánál kezdődött, ahol a résztvevők koszorúzással tisztelegtek az egykori közigazgatás tudós és államférfi emléke előtt. Az emlékbeszédben dr. Szabó Máté Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Magyary Zoltán Szakkollégiumának igazgatója hangsúlyozta: Magyary munkássága ma is iránymutató, különösen abban a tekintetben, hogy az állam működésének alapja a szolgálat. Mint fogalmazott, az állam akkor lehet igazán erős, ha az emberek mindennapjait segíti.

A megemlékezést követően a program a Jókai Mór Kultúrotthonban folytatódott, ahol kiállításmegnyitó és szakmai előadások várták a résztvevőket. A "Magyarországi történeti kertek inventarizációja - Komárom-Esztergom vármegyében (2017–2024)" című vándorkiállítás betekintést nyújtott a térség kulturális örökségének feltárásába.

A konferencia köszöntőkkel vette kezdetét. Dr. Kancz Csaba főispán beszédében Magyary Zoltán sokoldalú tudását és oktatói tevékenységét emelte ki, valamint azt a kérdést is felvetette, hogy a tudós miként alkalmazná elveit a mai közigazgatási környezetben.

Dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke személyes hangvételű gondolatokkal kapcsolódott a rendezvényhez, míg Erős Gábor országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyary szellemisége a mindennapi életben, egymás iránti tisztelettel és felelősséggel válhat élővé.

A köszöntők sorát Nemes Ágnes, Héreg polgármestere zárta, aki az együttműködések fontosságát hangsúlyozta, valamint a település több évszázados múltját méltatta. Beszédében kiemelte: Héreg közösségének ereje a hagyományok tiszteletében és azok továbbadásában rejlik. Az idén 700 éves településre több rendezvényen is megemlékeznek majd.
 
Az előadások során a résztvevők átfogó képet kaptak Magyary Zoltán örökségének mai értelmezési lehetőségeiről. Dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző a "mintajárás" modelljén keresztül mutatta be, hogyan szolgálhatják a közigazgatási fejlesztéseket a tapasztalati alapú vizsgálatok.

Gábriel Gréta a Magyary Zoltán Szakkollégium tevékenységén keresztül arra világított rá, miként válik élővé egy tudományos örökség a fiatal generációk szakmai munkájában.

Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke előadásában a szervezet több évtizedes tevékenységét mutatta be. Kiemelte azokat a programokat és kezdeményezéseket, amelyek a közösségek fejlesztését, az élethosszig tartó tanulást és a generációk közötti együttműködést szolgálják.

A konferencia egyértelműen rámutatott: Magyary Zoltán öröksége nem csupán történelmi jelentőségű, hanem a jelenben is aktívan formálja a közszolgálatról és a közösségekről való gondolkodást. A rendezvény alkalmat teremtett a tapasztalatcserére, az együttműködések erősítésére és a jövő kihívásainak közös értelmezésére.

A nap kötetlen beszélgetéssel zárult, mely tovább erősítette a szakmai és közösségi kapcsolatokat.
 

KTJ